fagyott húsomból cafatokat metsz a perc
a kegyetlen idő kése
szétesett darabjaim hangodtól életre kelnek
s olvadni kezd bennük a megdermedt csend
a szótlanná vált élet
lassan egy darabbá leszek egy másik énné, Mi-vé
s az éledő sejtjeim közt
kocsonyásodni kezd
egy álom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése