Van egy sálam, amit néhány éve vettem és azóta nem "tudom" leszedni a nyakamról. Nem azért, mert azzal díszítem magam, illetve nem ez a fő ok. Szükségem van rá (nekem is vannak érzékeny pontjaim).
Sokszor gondolkodom rajta, hogy annyi szép sálam van, időnként az öltözékem is indokolná, hogy másikat tegyek fel. De nem és nem. Mindig ugyanőt, mindig ugyanazzal a szemüveggel. (mert abból is van tartalék)
Ezek már szinte emblémáimmá lettek.
Mondták már rám, hogy szeretem a változatosságot. Amúgy ki nem? Most nem tudom pontosan, mit is gondoljak.
Nem akarok másikat ehelyett a sál helyett - mert érzem, megtaláltam az igazit.
Tárgyhűség, álomhűség, ez a sál azonban maga a változatosság.
VálaszTörlésAhogyan az álmaid is.
stali
Igen, az, mert minden olyan jeggyel rendelkezik, ami egy sálban számomra fontos. És ettől valóban változatosnak érzem. Ez még akkor is igaz, ha előtte nem tudtam, hogy őrá vágyom.:)
TörlésEz tiszteletet parancsol! Senkinek nincs joga belerondítani a megszokott életedbe!
VálaszTörlésBelerondítani valóban nincsen, de itt nem a megszokáson volt a hangsúly. A lényeg az utolsó mondatban van.
TörlésNekem is vannak kedvenceim, de hamarabb megunom azokat és mindig találok újabbakat. Visszagondolva, az igazi kedvencekre a mai napig emlékszem és a cipőim közül valók:)
VálaszTörlésAz emlék....hát igen, az teszi fontossá talán az én sálamat is.
TörlésSzerintem sokunknak van ilyen... s milyen jó is ez. :-)))
VálaszTörlésJó dolog, valóban. Jó (lehet), ha nemcsak sálból van ilyen.:)
TörlésHát akkor ne hordj másik sálat! Minek, ha egyszer ő az igazi. :-)
VálaszTörlésDehogy hordok! Örülök, hogy van nekem.
Törlés