Nem is egy, hanem sok. Amik folyamatosan, szinte naponta gyúltak körülöttem, hol ilyen, hol olyan színben tüntetve fel a világot. Volt, amikor én magam irányítottam a lámpám egy pontra, de valamiért mégsem láttam jól a színeket: túl erős volt, amit belülről vetítettem. Volt, hogy mások. Úgy látom most, mint ahogy az alkony érkeztével egyenként gyúlnak csillagok az égen, s mire az utolsó is kigyullad, végleg itt az éjszaka. De legalább nincsen senki becsapva. És senki nem mondja azt, hogy: "hajnal"; a lágyan sötétülő égre.
Valaki mondta a : a jobb számokat a lemez " B" oldalára teszik és ott is a végére.
VálaszTörlésTalán ez is indián bölcsesség? Vagy annak újkori változata...:)
VálaszTörlésszo-szo
VálaszTörlésdo you like your teachers?
so-so !
" Ha az "ember" szíve nyitott rá, és fentről is úgy látják, hogy elég erős vagy elviselni az EMLÉKET, megkapod a választ. Szépen, lassan lebomlanak a rád rakódott súlyok, melyek fallá nőttek körülötted. Megfelelő pokoljárás, tisztító tűz, keresztre feszítés érzet után fájdalmasan fellélegezhetsz és el kezdhetsz egy minőségibb úton járni. Amikor is rálépsz a hazafelé vezető ösvényre. Emlékezni kezd a lelked, a tested. Hogy itt a földön csak kölcsönbe kaptad az ember-gúnyát. IGAZÁBÓL LÉLEK VAGY..."
:)
VálaszTörlésÍgy.
„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. (...) De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (…) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (…) S ha majd megvigasztalódtál (mért végül is minden ember megvigasztalódik egyszer), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem."
VálaszTörlés:D
TörlésIde most egy szívet tartó kezet "rajzoltam" neked.:)