mert nincsen idő
de van valami szónál és tettnél
erősebb kötelék
amit észre sem veszek csak
egyszerűen tudom hogy van
mert mindig is volt és örökké lesz
ahogy a gyerek nem ébreszti a napot
csak örül és kimegy a fényre
ha ideje van
aztán mire évei száma megnő
egyszercsak kimondja:
milyen szép a hajnal!
és: milyen szép az este is!
amikor nappalok múltával
árnyéka beleolvad az ismeretlenbe
s magával viszi kézenfogva a napot
át...át az időtlenségbe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése