ajándékul adott Téged az Ég.
s mert jobban szeretlek mint Te magadat
s Te engem saját magamnál erősebben...
most itt állok sérülékenységünkkel szemben
hitetlenül gyanakvón és boldogan:
láthatóvá hogyan lehet, ami láthatatlan?
hogyan tapinthatom azt, ami elérhetetlen?
és hogyan merülhetek el mintha volna
tenger....szemed ölelésében?
hogyan lehet egyszerre végtelen ami véges?
és sérthetetlen ami olyan fájdalmasan törékeny?
kedveden és elhamvadó parázson túl
libbenő gyertyafényben tartod a kezem.
Mulandóságunk múlhatatlanná lett benned és bennem.
Szép!
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólóhoz :)
VálaszTörlésEz (is) igen! :)
VálaszTörlésMint annyiszor most is keresem a szót és elismerésem.
VálaszTörlésSzép benne minden!:-)