Másképpen: semmit.
És van valami, ami még ennél több is..hála, mindenért, minden tapasztalatért, ami eddig ért az életemben. Volt talán, ami eltalált, meg olyan is, amibe többször is belefutottam. Ma már ez sem bánt, ez sem sért, mert látom: hasonló lehet a felismerés, de a megoldás (ha megoldani kell egyáltalán) az mindig más. És éppen ez a más a lényeg. Felismerem - e a különbözőségben a lényeget, az egyedül fontosat? Adni ami Vagyok, mindig azzal a tudattal, hogy ez PONT elég.:) S minden egyéb a Sors kezében van.
Mint például ma is, amikor újra az Ég alá állok és dobáljuk egymásnak a labdákat. Elkapja - e vagy nem? Erőm és fáradtságomat mérem, mire megértem: nem kell. Minden dolog a lehető legjobban van és ettől nem ment meg az Ég sem.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése