Este 10 órakor biciklivel végighajtani (nem)városom orgonaillatú utcáin.:)
Érdekes helyen élek. Nagyváros, de az utca szemközti oldala egy csupasz domboldal - pont előttünk és még egy rövid kis szakaszon. Miközben minden elérhető közelségben van. Az út előttünk inkább csak bicikliút és sétálóutca. Néhány ritka kivételtől eltekintve nem sűrű az autóforgalom. Szóval város miközben falu:)
Mindenféle népek járnak el a házunk előtt. Ma is sokszor jut eszembe egy hang, egy barna bőrű:) emberé, akit kerti ténykedéseink közben figyeltünk.
Először csak a hangja - utánozhatatlan, egyedi, és azonnal felismerhető hanglejtés. Az a fajta, akinek az énekét hallva akár le is tudnám rajzolni a kerékpárja útvonalát:) Szép komótosan biciklizett el a ház előtt és tovább, és csak fújta, fújta a magáét. Benne volt abban a nótázásban az élet szeretete, a saját szabadsága, akinek ugyan mindegy milyen gyorsan ér el a céljához - mert maga az út a gyönyör. Őt hallgatva csak mosolyogni lehetett. Mert mit számít a világ ezer baja, ha itt vagyok, énekelhetek és még kerék is van alattam, meg menni is van hova...:)
Ez jutott eszembe, amikor tegnap este tekertem hazafelé.:)
Hú, de bátor vagy, 10-kor bicajozol! :)
VálaszTörlésA történetedről gyerekkorom jutott eszembe, amikor késő este a házunk előtt mentek haza nótázva a kocsmából az emberek. Mondjuk, ők inkább keserveseket "énekeltek". Lehet azért, mert nem volt biciklijük :))
:) Igazad van, jöhetnék villamossal is. Bár szerintem az semmivel sem biztonságosabb.
VálaszTörlésAz emberkét "megszerettem". És igen: a bicikli csodákra képes. Már ha magamból indulok ki...:)
10-kor villamosozni is bátorság :)... persze lehet, nálatok jobb a közbiztonság.
VálaszTörlésVan olyan, amikor egy "kis" körülmény nem nagy áldozat:) (amúgy munkából jöttem) A közbiztonsághoz annyit, hogy van a városnak kiépített kerékpárútja. Na, azon nem hajtok át.:) (Különösen este. Jókora szakaszán nincs közvilágítás vagy minimális)
VálaszTörlésForgalomban jövök végig.